Lena Wall boldogsága nem tarthat örökké: Enigma biztonságából kilépve a
veszélyekkel teli valóságban találja magát. Egy különleges erejű férfi
felfigyel érző képességére, és minden lehetséges eszközzel megpróbálja
megtörni az akaratát. Lena egyetlen menedéke az emlékei a családjáról és
szerelméről, Alexről.
Vagy talán ezek sem.
Egy jeges folyóban tér magához megmagyarázhatatlan sérülésekkel, és teljes múltját, még saját nevét is elfelejtve. Egy szabadnapos nyomozó menti meg, aki új életét kínál neki, új barátokat, és még annál is többet.
Kialakulhat-e barátságból szerelem? Mi az összefüggés a véres, kegyetlen gyilkosságok között, amelyek Lena körül történnek? Vissza lehet-e kapni a múltat, vagy örökre elveszett?
Kínzó látomások és egy szenvedélyes szerelemről szóló álmai labirintusában Lenának újra meg kell találnia önmagát és az utat, amely az Ezüsthídon át Enigmába vezet.
Vagy talán ezek sem.
Egy jeges folyóban tér magához megmagyarázhatatlan sérülésekkel, és teljes múltját, még saját nevét is elfelejtve. Egy szabadnapos nyomozó menti meg, aki új életét kínál neki, új barátokat, és még annál is többet.
Kialakulhat-e barátságból szerelem? Mi az összefüggés a véres, kegyetlen gyilkosságok között, amelyek Lena körül történnek? Vissza lehet-e kapni a múltat, vagy örökre elveszett?
Kínzó látomások és egy szenvedélyes szerelemről szóló álmai labirintusában Lenának újra meg kell találnia önmagát és az utat, amely az Ezüsthídon át Enigmába vezet.
Az elején azt hittem, rossz fájlt nyitottam meg a Kindle-n. Komolyan. Kiléptem és rájöttem, hogy mégis csak Ezüsthíd. Azért is zavarodtam meg, mert E/3-as nézetben kezdünk, és nem is Lénáról van szó. Egy új szereplő indítja el a könyvet, aki elég erős mellékszerepet kap a későbbiekben. Valami eszméletlen a hangulatváltás az előző könyv meghitt
hegyes-völgyes-legelős idillje után. Rögtön egy brutális késelős-vérzős jelenet elevenedik fel a lapokról. Ja, és mielőtt valaki nyafogna, hogy spoilerezek, a fülszöveg egyértelműen utal a véres, kegyetlen gyilkosságokra. Szóval faltam a lapokat, hogy derüljön már
ki végre, hogyan kerültünk a történet elejére.
ez az
Szívem szerint én két részre osztottam volna a könyvet; Silver és
Léna címekkel. (Nem is értem, miért nem így van.) Ugyanis, ahogy a fülszöveg is sikeresen tudtunkra adja Léna elfelejt mindent és mindenkit. Egy dögös nyomozó húzza ki a jeges folyóból és kezd el róla gondoskodni. Féltem ettől a klisés száltól, hiszen annyi de annyi olcsó, kiabálós, ok-nélkül-sírós-szappanoperában eljátsszák ezt. Egyből fel is vetődött, hogy ez csak időhúzás, ettől nem lesz több ez a történet. Szerencsére az írónő ügyesen áthidalta ezt a konfliktust, teremtett nekünk egy új lányt, Silvert. Bevallom őszintén, nem emlékszem annyira Léna személyiségére az Enigmából, de bizonyosan nem sokat térhetett el tőle Silver sem. Kedveltem őt is, és örültem, hogy nem hitegette Theot (dögös nyomozó). Az új lányhoz természetesen új közeg dukál, ezúttal egy teljesen új helyszínen mozgunk, egész pontosan New York-ban. Miután Silver kijöhet a kórházból sikerül ott munkát vállalnia, az érző képessége segítségével nagyon sokat tud segíteni a betegeknek. Rendeződni látszik az élete, kialakított egy napi rutint, ám valami mégis motoszkál a fejében. Talán egy emlék? Ki az az arctalan férfi aki szinte minden éjjel álmában a karjaiban tartja? Miért nem tudja ugyanazt a vágyat érezni Theo iránt? Mi történik vele? - Remélem felcsigázlak a kérdésekkel titeket! :D
Alex |
Egyszer csak megjelenik Zoé és Victor. Itt kezdődhetne a második, Léna rész. A lány egyszerűen tudja, hogy a feltűnt idegenek nem hazudnak, tényleg a múltjából származnak és szeretik őt. Rájön, hogy mindenképp meg kell tudnia mi történt másfél évvel ezelőtt, így haza utazik édesapjával, hogy együtt megpróbálják felszítani a lány emlékezetét. Nagyon jól esett újra Enigmáról
olvasni, a tájleírások most is szinte megelevenedtek a szemem előtt.
Amint visszaértünk ide, le se tudtam tenni a könyvet, egy szuszra
letudtam. Pláne, hogy végre színre lépett Alex! (Félreértés ne essék, tudom, hogy Alex fekete hajú, de a lelki szemeim előtt valahogy mindig így nézett ki :) A mi ügyeletes szívtiprónk eléggé leépült.. nem, ez nem jó szó. Miután hasztalan keresték Lénát hónapokon keresztül, Alex teljesen átadta magát a tehetetlen dühnek és kifordult magából. - Az igazság az, hogy nekem így, ilyen vadan és alkalmanként nyersen sokkal jobban tetszett... :) - Megkezdődik az ismerkedős fázis újra, amit nagyon élveztem olvasni! Alex hol édesen, néha pedig alattomosan próbálta Léna szerelmét elnyerni. Nem is tudom melyik jött be jobban. Alig vártam, hogy végre egymásra találjanak újra.
Ez egy nagyon bátor folytatás tele thriller és/vagy krimi elemekkel, amiket a romantika, humor valamint az a kis fanatsy kompenzál valamelyest – leginkább a második felében a történetnek. Egyértelmű ki a felelős a gyilkosságokért és a sok más szörnyűségért, így az olvasó azt követheti nyomon, hogy a szereplők hogyan rakják ki a kirakóst és birkóznak meg az összeállt képpel. Szóval nagyon jó volt! Kár, hogy vége.. Kellett volna nekem még egy kis Alex és Léna. A vége szép és kerek, bár nyilván nem vagyok maradéktalanul elégedett, de megértem, hogy dramaturgiailag kellett bele ilyen húzás, azt hiszem vártam is.. szóval nincs harag. :)
Enigma |
Annyi mindent írnék még róla, de akkor már biztosan lelőném az egészet.. tessék elolvasni! :)
Örülök, hogy
vannak ilyen kimagasló magyar tehetségek köztünk! Vastapsot az írónőnek! Szeretnék én is így
írni valamikor. :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése