Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. Előbb célszerű, mondhatni erősen ajánlott elolvasni a sorozat első részét, hiába ugyanaz majdnem mint ez.
Itt találjátok róla, a Hopeless - Reménytelen - ről írt véleményemet. :)
Colleen
Hoover, New York Times sikerlistás szerző valósággal megbabonázta
olvasóit a Hopeless-szel. A történet egy hányatott sorsú lányról, Skyról
szól, aki összetalálkozik rég elvesztett gyermekkori barátjával, Dean
Holderrel. A fiú segít a sokkoló családi múlt feltárásában, így Sky
végre elcsitíthatja magában a mély sebet hagyó emlékeket és érzéseket.
A Hopeless Sky szemszögéből mutatta be az eseményeket, a Losing Hope pedig bepillantást enged Dean Holder történetébe, akit régóta kísért a kislány elvesztése. Úgy érzi, kudarcot vallott, amiért nem tudta őt megmenteni. Holder életét beárnyékolja a megbánás és a bűntudat. Sohasem hagyott fel Sky keresésével, mert úgy érzi: ha megtalálná, tovább tudna lépni végre. Arra viszont nem számított, hogy a találkozás pillanata még kínzóbb fájdalmat hoz.
Holder a Losing Hope-ban meséli el, hogy a tizenhárom évvel korábbi események miként hatottak az ő és családja életére, s hogyan lett magányos küldetés számára a lány megmentése. A végleges gyógyulást azonban csak a Sky iránt érzett szerelem hozhatja el…
Megbizonyosodtam róla, hogy Holder tényleg olyan eszménykép, mint akit előzőleg megismertem. Egy csupaszív fiú, akinek borzasztóan nagy szíve van. Beleláthatunk a lelkébe, átélhetjük vele a megrázkódtatásokat, amiket kénytelen volt elviselni. Beleláthatunk a szívébe, s ahogy ő szeret bele Sky-ba, úgy szeretünk bele mi is újra Holderbe. A szerelmi szál ismét nagyon szép és fokozatosan haladunk a katarzis felé. Szerencsére nincsenek elhamarkodott esetek, minden a lehető legjobb tempóban halad. Ezért is szeretem többek között a Hopeless-t. Az írónő ugyanolyan jól tolmácsolta a fiú gondolatait, mint előzőleg Sky-éval tette. Még jobban megszerettem ezt a fiút.
A Hopeless Sky szemszögéből mutatta be az eseményeket, a Losing Hope pedig bepillantást enged Dean Holder történetébe, akit régóta kísért a kislány elvesztése. Úgy érzi, kudarcot vallott, amiért nem tudta őt megmenteni. Holder életét beárnyékolja a megbánás és a bűntudat. Sohasem hagyott fel Sky keresésével, mert úgy érzi: ha megtalálná, tovább tudna lépni végre. Arra viszont nem számított, hogy a találkozás pillanata még kínzóbb fájdalmat hoz.
Holder a Losing Hope-ban meséli el, hogy a tizenhárom évvel korábbi események miként hatottak az ő és családja életére, s hogyan lett magányos küldetés számára a lány megmentése. A végleges gyógyulást azonban csak a Sky iránt érzett szerelem hozhatja el…
Ezzel a könyvvel kezdtem el azon könyvek sorát, amiket a könyvhét alkalmával voltam szerencsés beszerezni. Egy hajszállal ez a történet nyert, hiszen a Luxen sorozat befejező része is nagyon ingerelte már a fantáziámat.. ám mégis csak Holder lett a befutó. :) Egy nap alatt bőven végeztem vele. :) (amúgy jelenleg már az Opposition-t olvasom. :)
Sky |
Ahogy vártam, simán megütötte a Reménytelen mércéjét. Mélyenszántó, megható, gyönyörű. Érdemes volt megírnia az írónőnek Holder szemszögéből is a történetet; rengeteg pluszt adott ezzel nekünk, olvasóknak. Hatalmas kedvenc a Hopeless és ez is. A történet ugyanaz, mégis más. Nem hittem volna, hogy képes lesz ugyanúgy összefacsarni, mint elődje, ám mégis sikerült. Ezt meg is könnyeztem, a Reménytelent pedig nem. Ez azért mond valamit.
Nem akarok spoilerezni, bár talán aki olvassa ezt a bejegyzést, az már olvasta az első könyvet, így nem tudom meglepni. :D Remélem.. Szóval. Ott kezdünk, hogy Holder rátalál Less-re, az ikertestvérére. A fiú és családja teljesen összeomlanak, próbálják túlélni a napokat egyiket a másik után. Dean egyre problémásabb fiatal lesz, egy szó nélkül nekimegy akárkinek, aki csak egy fél szóval becsmérli elhunyt testvérét. Láthatjuk, hogy milyen nehéz volt neki állni a bámészkodó tekinteteket, figyelmen kívül hagyni a suttogásokat.. átélve a helyzetét, valószínűleg mi is így tettünk volna. Szerencsére van egy jó barátja, Daniel, aki egy üde színfoltot jelentett nekem. Nagyon bírtam a csávót, főleg, hogy senkit sem a nevén hívott. Ez tök vicces.
Szegény Holder folyamatosan őrlődik, szinte összecsuklik a saját bűntudata alatt, hogy nem tudott segíteni a két legfontosabb személynek az életében. Az egyik Less, a másik pedig Hope. Azóta sem nyugodott bele, immár 13 éve kémleli az utcákat, minden lányban elveszett barátját keresi. De aztán rátalál Skyra.. és a dolgok itt kezdenek csak igazán bonyolódni.. és szárnyalni.. :) Nem is kívánok többet mondani erről, hiszen ismerjük a történetet. Ha nem!?, segítsetek magatokon, és vegyétek a kezetekbe. :)
Holder |
Megbizonyosodtam róla, hogy Holder tényleg olyan eszménykép, mint akit előzőleg megismertem. Egy csupaszív fiú, akinek borzasztóan nagy szíve van. Beleláthatunk a lelkébe, átélhetjük vele a megrázkódtatásokat, amiket kénytelen volt elviselni. Beleláthatunk a szívébe, s ahogy ő szeret bele Sky-ba, úgy szeretünk bele mi is újra Holderbe. A szerelmi szál ismét nagyon szép és fokozatosan haladunk a katarzis felé. Szerencsére nincsenek elhamarkodott esetek, minden a lehető legjobb tempóban halad. Ezért is szeretem többek között a Hopeless-t. Az írónő ugyanolyan jól tolmácsolta a fiú gondolatait, mint előzőleg Sky-éval tette. Még jobban megszerettem ezt a fiút.
A testvéri szeretet ugyanolyan jelentőséget kap a
szerelem mellett. Holder egy füzetbe ír leveleket Less-nek, mint egy naplót saját magának. Segít neki feldolgozni a traumát. Ezek a levelek hol viccesek, hol véresen komolyak, néhol pedig egyenesen szívet tépőek voltak. Az utolsó elérte, hogy
megkönnyezzem. Akaratlanul is eszembe jutott, mi lenne, ha én írnék a
saját testvéremnek.. Majd megszakadt a szívem.
Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a csodát. Tudom, hogy még sokszor fel fogom lapozni mind a kettőt. És ki nem adom a kezemből őket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése