Amy Harmon: Arctalan ​szerelem

Ambrose ​​Young nagyon szép volt – olyan szép, mint a romantikus regények borítóin látható férfiak. Ezt Fern Taylor is tudta, hiszen tizenhárom éves kora óta falta ezeket a könyveket. És mivel Ambrose Young ennyire szép volt, Fernnek meg sem fordult a fejében, hogy valaha is övé lehet a férfi… egészen addig, amíg Ambrose Young már nem volt szép többé.

Az Arctalan szerelem egy kisváros története, ahonnan öt fiatalember indul el a háborúba, de közülük csak egy tér vissza. Az Arctalan szerelem a gyász története: a közös gyászé, az egyéni gyászé, a szépség, az élet és az önazonosság elvesztése fölötti gyászé. Az Arctalan szerelem egy lány szerelmének a története, amit egy megtört fiú iránt érez, és egy sebesült harcosé, akit ez az érzés egy hétköznapi lányhoz fűz. Az Arctalan szerelem a vigasztaló barátság története, a rendkívüli hősiességé, és egy olyan, modern A szépség és a szörnyeteg-mese, amely megmutatja, hogy mindannyiunkban megtalálható egy kicsi a szépségből, és egy kicsi a szörnyetegből is.

Kiadó: Twister Media

Megjelenés: 2016. Budapest

Oldalak száma: 366

Fordította: Marczali Ferenc

ISBN:  9786155631061

Van saját példányom?: Igen, recenziós példány, a kiadó jóvoltából.

Ezt a bejegyzést újfent a Twister Media támogatta, hiszen tőlük kaptam a recenziós példányomat.
Igazából, nem volt nehéz kiválasztani ezt a könyvet. A borítója amilyen kis egyszerű, épp annyira kifejező. Főhős lányunk díszeleg rajta, de az arcát félig eltakarja a haja. Ennek több mögöttes jelentése lehet. A félig eltakart arc utal arra, hogy Fern nincs kibékülve magával, akkor érzi jól magát, ha megfigyelhet, ha elbújhat a kíváncsi tekintetek elől. Továbbá utalhat természetesen Ambrose-ra is, sajnos rá ez gyakorlatilag is igaz.

Nehéz ilyenkor bármi értelmeset írni. Mit mondhat akkor az ember, mikor a könyv mindent elmond helyette? Ez pont egy olyan eset, mikor az én szavaim, monológjaim szinte semmit sem érnek. A könyv cselekménye rendkívül valóságos. Sok komoly témát boncolgat, mint a gyász, elfogadás, bánat, kirekesztettség, szerelem, megbocsátás ésatöbbi. Higgyétek el, még a felét sem írtam le. Ezek miatt a hangulat sok helyen nyomasztó, egyenesen szomorú. Az írónő nagyon szépen fogalmaz, (nyilván a fordító is a lehető legjobban adta vissza az eredeti hangulatot) az érzelmek leírása borzongató. Nem csak érted, de érzed is a szereplők fájdalmát, vágyakozását. Ahogy olvastam a három hős vívódásait, harcait a saját életükkel, szinte elszégyelletem magam a saját pitiáner problémáim miatt.

Fern és Ambrose

Fern egy átlagos lány, az átlagosnál csúnyácskább külsővel. Természetesen ez csak a kamasz éveiben van így, ahogy cseperedik, úgy válik gyönyörű fiatal nővé. Igazi álmodozó, aki inkább él a saját képzelt világában a hőseivel, mint az igazi, való világban. Reménytelenül szerelmes Ambrose Youngba, ő tölti ki minden gondolatát. Tipikusan a kamaszlányok imádatával szereti a fiút.  A véletlen úgy hozza, hogy közelebb kerülnek egymáshoz, csak nem tudnak mit kezdeni a helyzettel.

A lánynak még egy fiú játszik nagy szerepet az életében, ő pedig Baleiy.
Fern és Baleiy amellett, hogy unokatestvérek, a legjobb barátok is. Egymás számára teszik könyebbé és szebbé az életet. Baleiy izomsorvadásban szenved, így kijelentem, hogy a történet FŐhőse ez a fiú. Ám mindennek ellenére ő a legpozitívabb karakter. Baleiy olyannak látja a világot, amilyennek mindenkinek kellene. Rengeteg álmot szeretne megvalósítani, mint például összebarátkozni egy szörnyeteggel, találkozni Herculessel, vagy éppenséggel szerelmesnek lenni és hőssé válni. Felkészültem mindenre vele kapcsolatban, mégis nagyon fájt. :(

Ambrose az iskola üdvöskéje. Jóképű, tisztelettudó pasi, aki még pluszban nagyon jól birkózik. Látszólag mindene megvan, de a felszín mélyén kétségek gyötrik a fiút. Nem elégedett, megfullad a birkózás okozta nyomás miatt, ráadásul még az országot is egy történelmi jelentőségű terrortámadás éri. (2001.09.11. Ikertornyok) Felülkerekedik benne a hazaszeretet, így négy legjobb barátjával bevonul a seregbe. A sors iróniája, hogy csak ő tér vissza. Vagyis igazából egy teljesen új Ambrose érkezik haza. Külsőleg és belsőleg egyaránt.

A katonaság előtt is keresztezte egymást a három szereplő útja, de miután Ambrose hazatér, Baleiy és Fern segít neki visszatalálni régi önmagához. Még ha ez lehetetlennek tűnik is.

A történet csodaszép mondatokkal, bölcs gondolatokkal tárja elénk magát az életet. A három szereplőnk mindegyike más-más démonokkal küzd. Láthatjuk hogyan kerekedjünk felül a bűntudaton és az önsajnálaton, hogy tovább tudjunk lépni a boldogság felé. Láthatjuk, hogyan maradjunk mindig pozitívak, még akkor is ha nem is látjuk semmi értelmét. Arra is választ kapunk a csodásan megfogalmazott bölcsességekben, hogy a szépség igen is belülről fakad. Nem minden a külcsín.

Fern apukája, Joshua szerint, a lánya küldetéssel érkezett a világra. És ez igaz is, ha jobban belegondolok. Két hősnek segít jobbá és szebbé tenni az életét, és közben rájövünk, hogy legalább akkora hős a lány is, mint Ambrose és Baleiy.

Szerettem a könyv egyedi hangulatát, és hogy ezeket a komoly témákat élvezhető, szerethető és nem utolsó sorban érthető módon mutatta be. Rájöttem, szívesen olvasok ilyen jellegű történeteket, ha azok így vannak tálalva.

Ajánlom olvasásra minden kiutat keresőnek. Aki úgy érzi, nem tudja mit csináljon, aki egy pillanatra megrekedt ebben az életnek nevezett cécóban. Aki úgy érzi teljesen kilátástalan helyzetben van. Elolvassátok ezt a történetet, és rájöttök, hogy van kiút, és újra hinni fogtok magatokban, és az életben is. Remélem.

Néhány idézet így a végére:

A valódi szépséghez, ahhoz, amely nem kopik, és nem fakul, idő kell. A valódi szépséghez nyomás kell. A valódi szépséghez hihetetlen állhatatosság kell.

A víz lassú csepegésének köszönhetjük a cseppköveket, a földkerekség lassú mozgása hozza létre a hatalmas hegyeket, a tengerek és óceánok fáradhatatlan hullámverése tördeli apró darabokra a sziklákat és simítja el a durva éleket. És az erőszakból, a tébolyból, a szelek üvöltéséből és a hullámok bömböléséből megszületik valami jobb, valami, ami addig nem létezett. És mi tűrünk. Hisszük, hogy van cél. Hisszük, hogy a világ több, mint amit látunk belőle. Hisszük, hogy tanulhatunk a veszteségeinkből, hiszünk a szeretet erejében, és hiszünk abban, hogy ott rejtőzik bennünk a szépség, amely csodálatosabb annál, mint amit a szem képes meglátni.

 Olvasás közben az lehetsz, aki csak akarsz. Egy időre elmenekülhetsz saját magad elől

 -Ezt most úgy mondod, mintha a halál lenne a legrosszabb dolog a világon- vonta meg a vállát a másik.
-Miért nem az? (…)
-Szerintem nem. Meghalni könnyű. Az élet az, ami nehéz.