Samantha Young: Dublin Street

  

Négy éve az amerikai Jocelyn Butler, hátat fordítva tragikus múltjának, Edinburh-ban kezdett új életet. Joss nem adja át magát a gyásznak, nem néz szembe a démonaival, és senkihez sem akar igazán közel kerülni, de miután beköltözik Dublin Street-i fantasztikus albérletébe, lakótársnőjének jóképű bátyja fenekestül felforgatja féltve őrzött magánéletét.

Braden Carmichael az a fajta ember, aki mindig megszerzi, amit akar. És ő most Jocelynt akarja az ágyába csábítani. Braden, miután megtudja, hogy Joss irtózik a komoly kapcsolatoktól, alkut kínál, amelynek keretében átadhatják magukat a vágyaiknak anélkül, hogy „túlbonyolítanák” a dolgokat. Jocelyn merő kíváncsiságból belemegy az egyezségbe, miközben nem is sejti, hogy a skótot egyetlen cél vezérli: a lelkéig lemezteleníteni a konok lányt…

Először is szeretném azzal kezdeni, hogy bármikor nagyon szívesen beköltözök Dublin Street-re!

Ez a történet telitalálat! Olvasás közben visszatért egy régóta hiányolt érzés, amit már nagyon régen éreztem olvasás közben. Nem tudnám nevén nevezni, de a hatására minden gondolatomba beleszövődött a könyv cselekménye, állandóan pörgött rajta az agyam. Tudjátok, amikor a te szíved is annyira zakatol, mint a könyv főszereplőjéé, amikor ugyanúgy görcsbe rándul a gyomrod a félelemtől, az idegességtől. Teljes szimbiózis alakult ki a könyv és köztem! :D Komolyan, nem bírtam magammal.
Borzasztóan örülök, hogy ez a dolog újra előjött bennem :)

Jocelyn Butler

Jocelyn (nekem is ez a megszólítás esik jobban, csak úgy mint Braden-nek) karaktere nagyon szerethető, és teljesen érthető az ő problémája. Tényleg megviselte az élet, és elhiszem, hogy az ilyen traumák egy életre hazavághatják az ember lelkivilágát, másokhoz való hozzáállását. Örülök, hogy azért eljutott odáig, hogy segítségre van szüksége, és önként elment egy szakemberhez, aki megjegyzem, nagy arc volt. Amúgy annyira nem tűnt lelki roncsnak, csak a számomra néha indokolatlan kiakadásai tükrözték igazán, hogy hatalmas káosz van szegény Jocelyn lelkében, és, hogy nem tudja, hogyan irányítsa a dolgok menetét.

Szépen lassan összebarátkozott Ellie-vel, a lakótársával, aki egy tünemény! Nagyon helyes volt, kedvelhető személyiséggel. Jocelyn észre sem veszi, hogy szinte már a családjának tekinti a lányt, persze amikor rájön erre, be is pánikol rendesen.

Az is nagyon tetszett, hogy könyvírással próbálkozott, szerettem olvasni, ahogy taglalta épp milyen jól forognak a kerekek a fejében, máskor pedig mennyire reménytelennek érezte a helyzetet. 

De Jocelyn csak addig érezhette magát biztonságban a csigaházában, amíg Braden, Ellie bátyja, be nem köszöntött az életébe és fenekestül fel nem forgatta azt.

Braden Carmichael

Braden maga a tökély! Amikor először felbukkant nem tudtam milyen szereplő lesz, egy igazi tuskónak tűnt, de szerencsére kiderült, hogy azért ez így nem teljesen igaz. Erős személyiség, mély érzésekkel, erkölccsel, humorral, vad szenvedéllyel burkolva. Olyan módszeresen csalogatta ki Jocelynt a begubózott állapotából, hogy öröm volt nézni! Hiába úszkál a pénzben, nem vág fel vele, két lábbal a földön áll. Őt is hasonlóan megedzette az élet, csak úgy mint főszereplő lányunkat, ami azt bizonyítja, hogy mindenkinek megvan a saját gondja, senkinek sem szabad azt gondolnia, hogy csak vele történnek rossz dolgok. Mert ez nem igaz. A könyv erre ad még egy bizonyítékot, ugyanis egy másik szereplőnek is adódni fog egy nagy kellemetlenség az életében. Nem akarom leírni, meghagyom titoknak az olvasóknak.
Természetesen ez az adonisz gondoskodik az erősen pirulós jelenetekről is, amik nagyon ízlésesen sikerültek, és a mennyiségük sincs eltúlozva, pont annyi van, amennyi kell és pont ott ahol indokolt. Szóval nincs olyan, hogy minden adandó alkalommal egymásnak esnek, és többet tornáznak együtt, mint beszélgetnek. Ezt csak azért mondom, mert hát sajnos vannak ilyen könyvek is.. na de eltértem a tárgytól! :D

Mégis a cselekmény nem csak erről szól, sokkal nagyobb a hangsúly azon, hogy az embereknek mennyi idő kell, hogy maradéktalanul megbízzanak a másikban. Hogy mennyire fontos rájönni arra, hogy ha találtál valakit, akit tiszta szívedből szeretsz, és ő is ugyanígy érez irántad, akkor tartsd magad mellett, mert megkönnyíti az életed! Akármi is történik ő ott lesz veled, és mindenben segíteni fog. Jocelyn és Braden szerelme szépen lassan bontakozik ki, hiába kavarodtak már össze hamarabb. Előbb a férfi jön rá, mi is zajlik körülöttük, hogy az érzéseik már nagyon is átvették a hatalmat a józan eszük felett, és mindent meg is tesz azért, hogy szerelmének is bebizonyítsa, egymás mellett a helyük. 

Szerencsére Jocelyn is rájött erre, és a könyv olyan véget ért, amit a főszereplők megérdemeltek.

Új kedvencem született.