Jennifer L. Armentrout: Origin - Eredet

 

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Daemon bármit megtenne, hogy visszakapja Katyt.

Sikeresen behatoltak a Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni.

Söpörje el, aki az útjába áll? Kérdés nélkül.

Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan.

Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel.

Katy számára csak a túlélés marad.

Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha igazodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült… de a csoport céljai rémítőek, és amit elárulnak, felzaklató. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek?

Ők ketten együtt bármivel szembenéznek.

A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy?

Együtt maradnak egyáltalán?

Egy hosszadalmasabb szünetet követően újból itt vagyok. Ez alatt a lassan 4 hónap alatt sok-sok zseniális könyvet sikerült elolvasnom, amik szinte mind megérdemlik, hogy felkerüljenek ide. Meglepi! Fel is kerülnek. Indításként rögtön egy roppant erős sztorival kezdenék. Kezdjük az értékelést!

Azt kaptam amit vártam, még meg is lepődtem, hogy az írónő mennyire jól tudja hozni a megszokott – és talán már elvárt – színvonalat az Obszidián óta. Ahogy az előző könyv értékelésében (itt: Opál ) olvashattátok, én is teljesen kiakadtam a pazar függővég miatt. Az Origin - én inkább így nevezem, bár érthető, hogy valami magyar címet is

adni kellett neki - ugyanitt folytatódik. Az elején két szálon fut a cselekmény, ami nem is meglepő, hiszen míg Katy a Daedalus foglyaként sínylődik és túlél, addig kint Daemon minden erejével azon van, hogyan szabadítsa ki szerelmét. Így adott a váltott szemszög. Amióta az Obszidián végén elolvastam a bónusz fejezeteket Daemon szemszögéből, azóta vágyom rá, hogy beleláthassak újra a gondolatai közé. Végre ez is megadatott. 

Katy egyedül

A cselekmény végig pörgős, fordulatos és nagyon izgalmas, még csak unatkozni sincs ideje az olvasónak, de közben azt sem érzi, hogy el van sietve az egész. Végig érthető és egyértelmű, tudjuk mi miért történik. Ja, míg el nem felejtem, Blake továbbra is szerepel a lapokon - bármennyire nem örülünk ennek. Az árulása óta nagyon a bögyömben volt, azóta semmiféle rokonszenvet, sőt még csak szánalmat sem éreztem iránta. Méltó igazságszolgáltatásban volt része, ennyit elárulhatok mindenféle spoiler nélkül. 

A mi Daemon-unk igazi férfiként viselkedik, vállal minden kockázatot, hogy Katy-t megmentse. Katy közben nem adja fel, erős marad, nem tudják lelkileg megtörni bármennyire is próbálkoznak vele a Daedalus emberei. A két szerelmes között végig izzik a levegő, sokkalta szenvedélyesebb a kapcsolatuk, mint eddig bármikor. Szerencsére a csípős, megmosolyogtató szócsaták elég gyakoriak közöttük most is. Szóval maradt minden a régi, csak a környezet más. Már régen nincs iskola és minden ami ezzel jár. A főszereplők problémája sokkalta nagyobb, minthogy kiválasszák a tökéletes ruhát az év végi bálra. Mindenki, legyen az luxen, hibrid, ember vagy arum, az életével játszik. Hatalmas horderejű döntéseket kell meghozniuk viszonylag rövid idő alatt, hogy életben tudjanak maradni. Mondanom sem kell ezek gyakran járnak járulékos veszteséggel, amiből akad jó és nagyon rossz is. Az írónő most sem félt ritkítani mind két oldalt és ezzel sikerült elérnie, hogy még mélyebb és olykor tragikusabb is lett a történet hangvétele.

 

Feltűnik egy új szereplő, nevén nevezve Archer, akitől személy szerint még nagyon sokat várok.Remélem nagyobb teret kap a következő könyvben, látok benne fantáziát. A könyv legkellemesebb meglepetéseként is leírhatnám őt. Továbbá örültem, hogy a többiek is előkerültek és a csapat együtt szállt szembe a Daedalus-szal. Dawson-nak és Bethany-nak is örülök, csak nem nagyon értem, hogy ők hol éltek a Daedalus-on belül, hogy ezeket a lényeges információkat nem tudták meg, amit Daemon és Katy?  Hm.. nem számít.

A könyv vége elfogadható, nincs függővég, szóval nem akarjuk lekaparni a falat a folytatásért, mint az Opál esetében nem is olyan régen. Miket is beszélek... persze, akarjuk egyből a folytatást, hiszen ismét lényeges helyen maradt abba a sztori, de ezt még mindig sokkal könnyebb kivárni, mint amikor fogalmunk sem volt róla mi lesz Katy-vel.

Szóval van itt minden, kérem szépen. Halál, árulás, igazság, szenvedély, humor - csak, hogy címszavakban említsek néhány fontos dolgot. Úgy érzem, nem is kell ajánlást írnom, hiszen, aki már elkezdte a Luxen sorozatot, az alapból elolvassa - vagy már régen elolvasta. Aki pedig, ne adj isten nem tudja ki az a Daemon Black azonnal vegye meg az Obszidiánt és kezdje el olvasni! Igen, vegye meg, mert ennek a sorozatnak mindenki könyvespolcán ott a helye.